Azt vettem észre, hogy amikor hazajövünk Anyuékhoz (pláne ha hosszabb időre), akkor az első 1-2 nap tuti punnyadás. Megfűszerezve persze némi élményfürdőzéssel, amit természetesen nem lehet passzív élménynek nevezni, na erről fogok ma írni.
Már-már vallásos áhítattal kapcsolják össze a fejükben a gyerekek szülővárosom nevét a "Fürcsi!" felkiáltással, mondhatni ha Nyíregyháza, akkor Aquarius. Kihagyhatatlan program télen-nyáron. Az - amúgy szuper - gyerekrészlegben már alig-alig töltünk időt, az már szinte csak amolyan lelazulós rekreáció, és a hullámmedence is már-már uncsi kategóriába került nemcsak a négy és feles, de a kettőfeles porontynál is. Az idei év slágere tagadhatatlanul a csúszda! De nem ám a gyerekcsúszdák, ugyan. Kissebbikem már túlesett a Nagy-zöld koromsötét csőcsúszda tűzkeresztségen is. El is mesélte, hogy ésakkor villámlottak bent a fények!
Nagyobbik pedig már így rendszerezte a dolgokat (mert tervezni muszáj, kérem): Anya, ez a sorrend: kék-piros-sárga! A kék, az a nagy csúszda, a piros a hullámos családi, a sárga meg egy mini kamikaze. Nehézségi fokban egyébként mindegyik a legalacsonyabb besorolású, de azért a sárga mégiscsak egy kamikaze! És ezen, meg a piroson már egyedül csúszik mind a kettő. Visítva száguldanak bele a semmibe, hogy a végén karúszóstól elmerüljenek és vigyorogva bukkanjanak fel. Azt hiszem élvezik.
A. produkciója pedig az úszás. Karúszót le, kavicsot vízbedob (legyen kihívás), beleugrik, megkapaszkodik, mutatja a két kezét: egyikben sincs kavics, Anya, majd lebukik - vertikális ráhatás tőlem - és a medence aljáról egyedül felúszik a nehezékkel. Most már azt is tudja, hogy időnként nem árt a nyakát hátradöntve venni a levegőt. Úgy kevesebb víz jut be és a köhögés sem szükségszerű utána :)
Már-már vallásos áhítattal kapcsolják össze a fejükben a gyerekek szülővárosom nevét a "Fürcsi!" felkiáltással, mondhatni ha Nyíregyháza, akkor Aquarius. Kihagyhatatlan program télen-nyáron. Az - amúgy szuper - gyerekrészlegben már alig-alig töltünk időt, az már szinte csak amolyan lelazulós rekreáció, és a hullámmedence is már-már uncsi kategóriába került nemcsak a négy és feles, de a kettőfeles porontynál is. Az idei év slágere tagadhatatlanul a csúszda! De nem ám a gyerekcsúszdák, ugyan. Kissebbikem már túlesett a Nagy-zöld koromsötét csőcsúszda tűzkeresztségen is. El is mesélte, hogy ésakkor villámlottak bent a fények!
Nagyobbik pedig már így rendszerezte a dolgokat (mert tervezni muszáj, kérem): Anya, ez a sorrend: kék-piros-sárga! A kék, az a nagy csúszda, a piros a hullámos családi, a sárga meg egy mini kamikaze. Nehézségi fokban egyébként mindegyik a legalacsonyabb besorolású, de azért a sárga mégiscsak egy kamikaze! És ezen, meg a piroson már egyedül csúszik mind a kettő. Visítva száguldanak bele a semmibe, hogy a végén karúszóstól elmerüljenek és vigyorogva bukkanjanak fel. Azt hiszem élvezik.
A. produkciója pedig az úszás. Karúszót le, kavicsot vízbedob (legyen kihívás), beleugrik, megkapaszkodik, mutatja a két kezét: egyikben sincs kavics, Anya, majd lebukik - vertikális ráhatás tőlem - és a medence aljáról egyedül felúszik a nehezékkel. Most már azt is tudja, hogy időnként nem árt a nyakát hátradöntve venni a levegőt. Úgy kevesebb víz jut be és a köhögés sem szükségszerű utána :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése