tekintve, hogy ismét téma köztünk a bővülés. És ha bővülünk, akkor pont ő maradna ki abból, hogy megörökítem a vele/velünk történteket?
Kezdjük a kétségekkel, mert vannak. Két hete egy kisbabát voltam fotózni, 1 hónapos volt a szentem és irtó cuki. Jól meg is gyurmázhattam és meglepődtem: semmi elsöprő vágy, párás tekintet a részemről. Sőt, enyhe boldogsággal figyeltem a peluscserét, hogy ezt nekünk már mióta nem kell, jaj-de-jó. És ez meglepett.
Meg aztán, ha igazán őszinte akarok lenni, félek is. Van két egészséges, okos, ügyes és szuper kismanóm. Nulla veszteségrátával dolgoztunk - ha jól tudom - de kellően testközelből élhettük meg több barát tragédiáját is. Volt ez a szirszar kezelés is és bár az orvostudomány mai állása szerint fél év elteltével már minden méreg kiürült a szervezetemből, azért félek emiatt is. Annyira hazavágott anno, mostanában jutott eszembe, hogy mi van ha a szuper reprodukciós képességeim is kiinjekciózódtak belőlem?
P. véleménye az, hogy vágjunk bele. Én még várnék vele. Csak megérzem, nem igaz?
Közben M. elkezdett beszélni arról, hogy tesót szeretne, aki ha fiú lesz, legyen Zalán, ha lány, akkor Sári. Majd a faggatózásra, hogy hogyan lesz a baba azt mondta, hogy kijön Anya pocakjából a sunikáján keresztül. Oda úgy került, hogy Apa a kukacával befecskendezte oda magot. Elég korrekt, nem? Habár beszéltünk ilyenről, nem emlékszem, hogy ennyire részletes lettem volna...
Nana pedig megkergült. Annyira dacos, hisztis és pukkancs, hogy az őrület. Elgondolkodtam, hogy mi lehet az oka, majd bevillant: dackorszak! Jesszusom, az elmúlt másfél év csak a hivatalos dackorszak bemelegítése volt! Mi lesz velünk??? Nála semmi nem válik be, ami M-nál igen. Ő hajlandó maga kihajigálni a játékait, vagy duzzogva elvonul a büntibe és még be is csapja az ajtót. 3 évesen
A legnagyobb félelme - mily meglepő - hogy nem szeretjük. Amikor megkapargatom a hisztik felszínét, általában ez bukkan elő alóla. Kérdezgeti, hogy még az Anyukája vagyok-e (ha mérges, közli velem, hogy ő már nem az anyukám), meg látszik sokszor az is, hogy azon geszül be, bánja amit tett, csak nem tudja hogyan fejezze ki. Feszült, mert van, amit nem tud jóvá tenni.
A két gyerek amúgy felváltva lesznek öri-hariban, majd békülnek ki. Az egyik folyton nyaggatja a másikat, hogy akkor most barátok-e még? M. elváltoztatott hangon játszik katonásosdit, ahol a parancsnok kiabláálsára egy katonás Igenis, értettem! a válasz. Lehet én is átmegyek kápó style-ba és rend lesz itthon izibe, amíg a Nana féle szabadcsapatook meg nem érkeznek.
Amúgy M. 104cm és 18kg, A. pedig 96cm és 14kg (kb.)
