2014. január 5., vasárnap

Mindenféle

Ezt még régen hagytam élbe, most megosztom

A nagyok azt hiszem várva várják Jedit. A. már folyamatosan bizonygatja, hogy neki is baba van a pocakjában, illetve egész komolyan elkezdett babázni, pedig én biztosan nem bátorítottam erre. Amúgy is a családos szerepjátékok a kedvencei, imádom, amikor terelgeti a barátait, vagy a pónikat és amikor ő az anyuka, akkor minden mondata így kezdődik: Kicsim ez, Kicsim az... M. is rákattant tegnap a játszótéren egy 1 éves forma kisfiúra, aki követte őket mindenhová, mint az árnyékuk. M. folyton cipelgette, meg fel akarta pakolni a hintára, mászókára. Igazán nagytesós volt. Amikor pedig A. ült fel egy körhintára, akkor (a csajszi tiltakozásával mit sem törődve) egyből lelkesen forgatni kezdte. Ebből akadt egy kis kavar, de azért leolvadtam, amikor közölte, hogy csak azért csinálta, hogy nekem ne kelljen. Hát nem kedves?

Nanára is büszke lehettem, mert a hétvégén láttunk egy kis előadást, ahol a tökmindegymelyik musical stúdió lépett fel. Na ő 5 percen belül a színpad előtt ropta és elfogulatlanul mondhatom, hogy nem is akárhogy. Volt abban minden, még teljes test hullám is. Plána dagadoztam azt követően, amikor egy néni megszólított, hogy az az én lányom-e, mert ha igen, akkor feltétlen vigyem táncolni, hiszen jó érzéke van hozzá. Ő már csak tudja, ilyen törpéket tanított táncolni 15 évig. Rendben van, néni. Megyünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése